A sportr�l

A teke sport�gban a j�t�kosok c�lja, hogy min�l t�bb b�but - szakzsargonban f�t - dobjanak el�re meghat�rozott dob�ssz�mb�l. A teke els�sorban csapatj�t�k, ahol egy csapat hat f�b�l �ll �s a meccset az a csapat nyeri, amelyik csapat t�bb pontot szerez.Egy meccsen �sszesen nyolc pontot lehet szerezni, ez�rt egy tekemeccs v�geredm�nye 8:0,7:1,stb lehet.A gy�zelem�rt a bajnoks�gban 3, a d�ntetlen�rt 1 pont j�r.

Bajnoks�gok �s a pontoz�s

Magyarorsz�gon jelenleg (2006) Superliga, NBI, NBII, NBIII illetve ezen csapatok tartal�kbajnok�gai ker�lnek megrendez�sre. Emellett rendeznek amat�r bajnoks�gokat �s term�szetesen egy�ni,illetve p�ros -mint pl. Orsz�gos Bajnoks�g - versenyeket is . A k�l�nb�z� bajnoks�gokban r�sztvev� csapatok amennyiben megnyerik az adott bajnoks�got magasabb oszt�lyba jutnak, m�g a bajnoks�g utols� hely�n v�gzett csapatok alacsonyabb oszt�lyba ker�lnek. Jelenleg a Superliga orsz�gos szint�, az NBI-ben szerepl� csapatok keleti illetve nyugati csoportra, az NBII-es csapatok pedig 4 csoportra oszlanak. A pontszerz�s szab�lyai nem ugyanazok minden oszt�lyban; az NBIII illetve a tartal�kbajnoks�gok pontjai a fels�bb oszt�lyok�t�l elt�r�ek.

A magasabb oszt�lyokban a pontszerz�s menete a k�vetkez�:

A csapat pontjai k�t t�nyez�b�l �llnak �ssze: az �n. csapatpontokb�l, illetve a t�bb f��rt j�r� k�t pontb�l.

Minden j�t�kos az ellenf�l egyik j�t�kos�val l�p p�ly�ra �s k�t p�ly�n egyid�ben dobnak (a j�t�kos az egyiken , az ellenfele a m�sikon), ellent�tben a bowlinggal ahol a j�t�kosok felv�ltva dobnak. Minden j�t�kos �sszesen 120 dob�st dob, 30 dob�sonk�nt p�lyacser�vel. Ez mit is jelent? Magyarorsz�gon jelenleg 2-es,4-es illetve 6 p�ly�s tekecsarnokok vannak.Pl. a 4-es p�ly�n ez a k�vetkez�k�ppen zajlik: a j�t�kos az 1-es p�ly�n kezd, ellenfele a 2-en, azt�n 30 dob�s m�lva cser�lnek, a j�t�kos dob tov�bb a 2-en az ellenfele pedig az 1-esen. �jabb 30 dob�s m�lva a j�t�kos �tmegy a 4-es p�ly�ra, ellenfele a 3-asra �s a j�t�kos a 3-ason fejezi be a dob�st, ellenfele pedig a 4-esen. Term�szetesen az a p�ros aki 3-4 p�ly�n kezdett, az 1-2-esre ker�l �s �k ott fejezik be a versenyt. Ezut�n j�n a t�bbi j�t�kos hasonl� rendszerben.A 2-es p�ly�n ez �gy zajlik, hogy minden j�t�kos k�tszer dob mindk�t p�ly�n, a 6-oson pedig 1-2-3-4, vagy 3-4-5-6 vagy 5-6-1-2 verzi�k lehets�gesek.

Minden j�t�kos az ellenfel�vel 4x30-at dob-azaz p�ly�nk�nt 30-at - �s annak alapj�n hogy ki nyeri meg ezeket az �n. szetteket, pontot kapnak, teh�t �gy kialakulhat 4:0,3:1,2:2,stb pontar�ny. Amennyiben a j�t�kos legal�bb 3 ilyen szettpontot nyert, kap egy csapatpontot f�ggetlen�l att�l, hogy � vagy ellenfele �t�tte a t�bb f�t. Amennyiben 2:2 az �ll�s, az a j�t�kos kapja a pontot, amelyik a t�bb f�t �t�tte.

Ez alapj�n �sszesen 6 csapatpont ker�l kioszt�sra. A meccs v�g�n az a csapat amelyik a t�bb f�t (�sszes csapatbeli j�t�kos eredm�ny�nek �sszege) �t�tte plusz k�t pontot kap �s �gy alakul ki a meccs v�geredm�nye.

Az NBIII-as illetve tartal�kbajnoks�gokban a k�vetkez�k�ppen m�dosul ez a pontszerz�si szab�ly:

(Megjegyz�s: 2007-t�l a Szuperliga, NBI, NBII csapatok tartal�kbajnoks�gaiban is m�r a fentebb eml�tett rendszer l�pett �letbe. 2006-ig m�g a k�vetkez�kben ismertetett sz�m�t�si m�dszer volt �rv�nyben.)

Itt a csapat �sszes pontja szint�n a csapatpontokb�l illetve a t�bb f��rt j�r� k�t pontb�l �ll �ssze, de itt a j�t�kosok �sszesen 100-at gur�tanak �s csak k�t p�ly�n, azaz 50-50-et. Ami a pontszerz�sben a legl�nyegesebb k�l�nbs�g, hogy a j�t�kos nem az ellenfel�t kell hogy legy�zze, hanem min�l t�bbet kell gur�tania hiszen a csapatpontokat azok a j�t�kosok kapj�k, akik a 12-b�l a hat legjobb eredm�nyt dobt�k.

R�gebben ugyanez a pontszerz�si met�dus volt a magasabb oszt�lyokban is, �s sokan m�g most sem b�k�ltek meg ezzel az �j pontoz�si rendszerrel, hiszen a magasabb oszt�lybeli szab�lyok szerint az a j�t�kos is szerezhet pontot, aki kevesebbet dobott , mint az ellenfele,de van 3 szettpontja.El�fordulhat, hogy a 12-b�l a legjobb eredm�ny nem szerzett csapatpontot, mert ellenefele 3 szettben megverte �t r�ad�sul kevesebb f�t is dobott. A magasabb oszt�lyokban kialak�tott pontoz�si rendszer ki�lezi az egy�ni k�zdelmeket a csapaton bel�l, fontoss� v�lhat a taktika, hiszen nem mindegy ki kivel fog j�tszani; a csapat gyeng�bb j�t�kos�t kivel j�tszassa az edz�, az ellenf�l leggyeng�bb j�t�kos�val, vagy esetleg alkalmazzon m�s taktik�t?

Az elm�lt �vekben sokat v�ltoztak a szab�lyok, jelenleg a fenti rendszer van �rv�nyben, de nincs kiz�rva, hogy ez �jra megv�ltozik. Sok�ig az volt a helyzet, hogy a Superlig�ban a j�t�kosok 200-at dobtak, p�ly�nk�nt 50-t, az NBI-ben 160-at p�ly�nk�nt 40-et, az NBII-ben 120-at, p�ly�nk�nt 60-at �s enn�l lejjebbi oszt�lyokban 100-at, p�ly�nk�nt 50-et. Kor�bban nem volt kik�tve ifj�s�gi j�t�kos k�telez� szerepeltet�se a csapatban, de ezt most NBII illetve ann�l feljebbi oszt�lyokban k�telez�v� tett�k. Az ifj�s�gi j�t�kosok - 24 �ves korukat be nem t�lt�tt j�t�kosok - az NBI illetve Superlig�ban k�l�n bajnoks�got v�vnak(2-2 j�t�kos), az NBII-ben pedig a hat j�t�kosb�l egynek k�telez�en ifist�nak kell lennie. Ez jelent�sen megnehez�theti a csapatok �let�t, hiszen a nevesebb szakoszt�lyok kiv�tel�vel igen neh�z a csapatnak ifj�s�gi j�t�kost szereznie, hiszen a fiatalok k�r�ben nem nagy az �rdekl�d�s e sport ir�nt.

A p�lya

A tekep�lya kb 28 m�ter hossz�, kilenc, kb 40 cm-es b�bu cs�cs�ra �ll�tott n�gyzet alakban helyezkedik el a p�lya v�g�n. A b�buknak k�l�n nev�k van- persze nem karcsi, jen�, b�la meg hasonl�k:) .A j�t�koshoz legk�zelebb �ll� f�t - a cs�cs�ra �ll�tott n�gyzet els� f�j�t - els� f�nak h�vj�k. A n�gyzet k�zep�n l�v� fa a k�z�ps� fa m�sn�ven b�bos,mert �ltal�ban ennek a b�bunak a tetej�n van egy kis "dudor". A j�t�kost�l legmesszebb l�v� f�t h�ts� f�nak h�vj�k. A n�gyzet k�t sz�ls� cs�cs�n l�v� k�t fa, a jobb illetve bal paraszt, m�g a mellet�k elhelyezked� f�kat, annak f�ggv�ny�ben, hogy h�tul,el�l, jobb illetve bal oldalon vannak, jobb-h�ts�, bal-h�ts�, jobb-els�,bal-els� d�m�nak h�vj�k.

A goly�k m�rete szabv�ny szerinti, nincsenek olyan elt�r�sek, mint a bowlinggoly�k eset�ben. A goly�k kb 2.9 kg -t nyomnak, egy �tlagos teny�rben elf�rnek, ez�rt nincs sz�ks�g a bowlinghoz hasonl� lyukakra a goly�kban.

Gur�t�sok

A dob�sok fajt�ja k�t t�pusba sorolhat�: vannak a teli gur�t�sok -szakzsargonban teli -�s a tarol�s gur�t�sok( r�viden tarol�s). A teli gur�t�s eset�n a j�t�kos mind a kilenc b�bura dob, majd miut�n le�t�tt bel�le valamennyit, �jra visszakapja mind a kilenc b�but. A tarol�s eset�n azonban a j�t�kos csak azokat a b�bukat kapja vissza amiket nem �t�tt le. L�that�, hogy a teli gur�t�s sokkal nagyobb eredm�nyekkel kecsegtet mint a tarol�s. A j�t�kos egy meccsen fele telit �s fele tarol�st dob minden esetben, ami a kor�bban eml�tett 4x30-as gur�t�ssz�mn�l maradva azt jelenti, hogy a j�t�kos minden p�ly�n 15 telit �s 15 tarol�st dob.

A le�t�tt f�k sz�mol�s�n�l nincsenek pluszpontok, a j�t�kos csak azokat kapja meg, amiket le�t�tt. Ha egym�s ut�n h�rom kilencest dob, akkor sem kap b�nuszt. Sokan,akik el�sz�r hallanak a tek�r�l, gyorsan kisz�molj�k, hogy pl 100 dob�sb�l mennyi a maximum �s azt�n csod�lkoznak mikor kider�l hogy a sz�mukra kev�snek t�n� 500 nagyon, nagyon j� eredm�nynek sz�m�t 100 dob�sb�l. Pedig ha belegondol az ember nincs ezen semmi csod�lkoznival�: a telin�l m�g elk�pzelhet� hogy valaki tartja mondjuk a nyolcas �tlagot, azaz minden dob�sra nyolcast dob, de tarol�sn�l ez m�r nem lehet hiszen ha az els�re nyolcast dob, akkor a m�sodikra csak egy f�t dobhat �s ez mindenk�pp ront a nyolcas �tlagon.